Lombtrágyázás a kertben! Leave a comment

A lombtrágyázás egy régóta ismert tápanyag adagolási módszer a növénytermesztésben. Nagy hatékonysága nem csak a közvetlenül pótolt tápelemeknek,és a fokozódó anyagcsere -folyamatokba való bekapcsolódásában rejlik. Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése. Ugyanakkor a levélen keresztül felvett tápanyagok serkentőleg hatnak a gyökér tevékenységre is.

A zöldség és gyümölcstermesztésben gyakran találkozhatunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, viszont a növények ellenére sem képesek a talajból felvenni, illetve hasznosítani. Ezt a jelenséget, relatív vagy viszonylagos tápanyag hiánynak nevezzük, amely mérséklésére a Gran-Komplex nagy mikroelem tartalmú lombtrágyái kiváló megoldást nyújtanak.

 

LOMBTRÁGYÁZÁS HOBBI NÖVÉNYKULTÚRÁBAN:

Ha a hobbi kertészetre gondolunk, akkor elsősorban a dísznövények, muskátlik, balkonvirágok és egyéb díszes évelő és nem évelő palánták jutnak az eszünkbe. Ezen növényeknek is kell megfelelő lombtrágyázási technológiát biztosítani, melyet a különféle növényvédőszerekkel, tápoldaltokkal tudunk elérni.

A növények esetében számos növénybetegség léphet fel. Tekintse meg a hiánytüneteket, s tegyen ellene még időben!

HIÁNYTÜNETEK

BÓR (B)

A bórhiány mindig a legfiatalabb leveleken, valamint a hajtások és gyökerek tenyésző csúcsain jelentkezik.

A bórhiány növényfajonként különböző, vizuálisan is megállapítható, jellegzetes morfológiai elváltozásokban nyilvánul meg, mint például:

  • a legfiatalabb, rozettásan elhelyezkedő levelek klorotikus elszíneződése; rövidebb ízközök; a terminális rügy és a hajtás elhalása; a levél és a levélnyél megvastagodása és törékenysége; a levélnyél és szár parásodása és felszakadása; fokozott hajtásképzés az oldalrügyekből, amelyek normálisan fejlődnek vagy pedig, különösebb hosszabb szárazságot követő csapadék után elhalnak; kevesebb virág és mag képzése a magtokok elrúgásával párosulva; gátolt gyökérnövekedés, rendellenesen sok járulékos gyökér képzésével; a gyökérszálak rövidek maradnak, bunkószerűen megvastagodnak, barnák és nyálkásak; barnafoltosság, üvegesedés, száraz rothadás jelenségei, laza szövet, gyakran a gyümölcs a répatest, a torzsa üregesedésével, főként az edénynyalábok és szállítószövetek közelében.

AJÁNLÁS:

RÉZ (Cu)

A rézhiány jelentkezési az időjárási viszonyoktól függően, ugyanazon a termőhelyen, évről évre jelentősen ingadozhat. Szárazabb években, a fiatalkori fejlődési stádiumban a rézhiány gyakrabban észlelhető. A rézhiányt szemmel nagyon nehéz felismerni. Tünetei általában először a fiatal, még nagyon aktív anyagcseréjű leveleken és szerveken jelentkeznek.

Gyakran előfordul, hogy a rézhiányos növények nagyobb vegetatív tömeget hoznak, de a generatív fejlődési fázisban komoly zavarok keletkeznek. Főként gyümölcsfákra jellemző az oldalrügyek fokozott kihajtása. Rézhiány esetén a lágyszárúakon tartós fonnyadás, “petyhüdt” tapintású levelek képződése, a levéllemez besodródása, vagy a levélnyél lehajlása figyelhető meg.

AJÁNLÁS:

KÁLIUM (K)

Az elégtelen K-ellátottság már szemmel látható hiánytünetek megjelenése előtt is felismerhető. A K-hiányos növények a turgorszabályozásban és a sztomamechanizmusban beállt zavarok következtében a száraz, meleg, napos időben hamarabb lekókadnak, mint a káliummal jól ellátott növények.
A K-hiány az idősebb, alsó leveleken, a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak.

Az egyszikűeknél a K-hiány tünetei mindig a levelek csúcsán kezdődnek és a leggyorsabban a szélek mentén terjednek a levélalap felé. A K-hiány következménye, hogy csökken a növények betegséggel szembeni ellenálló képessége, aszály- és hidegtűrése és romlik a gyümölcsök színeződése.

AJÁNLÁS:

MAGNÉZIUM (Mg)

A Mg-hiány jellegzetes – legelőször az idősebb leveleken jelentkező – tünetei a klorofill pusztulásából ered. A hiánytünetek a fiatalabb leveleken is kezdődhetnek, ha a növény nagyon gyorsan növekszik, s a magnézium kiszállítása az idősebb levelekből nem kellő mértékű.

Fűféléknél, gabonaféléknél a lokális klorofill-felhalmozódás következtében, az idősebb leveleken, az erek mentén, gyöngyfüzérszerű márványozottság jelentkezik, míg a levéllemez egyéb része még megtartja zöld színét. A levelet fény felé tartva különösen jól látható ez a jelenség. Később az erek között halványzöld vagy sárgászöld klorózisok jelentkeznek. A sárgulás a levélcsúcstól és a levélszéltől kezdődően a levélalap felé terjed.

AJÁNLÁS:

CINK (Zn)

A cinkhiány különböző módon fejlődik ki a növényeknél, amely lehet:

aprólevelűség;
rozettásodás;
klorotikus tarkázottság, az interkosztális mezőkben keletkező foltszerű klorózis miatt, amitől a levelek mozaikos külsőt kapnak.

Mivel a cinknek főként az auxin-anyagcserében van fontos szerepe, ezért a hiánytünetek egyben auxinhiányra vezethetők vissza. Így az aprólevelűség kisebb vagy nagyobb mérvű levéldeformációval párosulva, valamint a növekedésgátoltság, a rövidebb ízközök miatt keletkező rozettásodással egybekötve, a cinkhiány jellegzetes tüneteinek tekinthetők.Kukoricában cinkhiány esetén igen szembetűnő a megtermékenyülési zavarok kialakulása, ami sokszor kevés, deformált szem keletkezésével párosul.

AJÁNLÁS:

NITROGÉN (N)

Törpenövés: a N-hiánya miatt a növény növekedése gátolt, ezért képtelen elérni az ideális méretet. A gátló hatás a hosszanti- és hajtásnövekedésben, valamint a szár és hajtások vastagodásában érvényesül.

A N-hiány jellemző tünete a “merevtartás”, ami a száron és a leveleken is megnyilvánul.

A nitrogén hiánya először mindig az idősebb leveleken és növényrészeken megfigyelhető sárgulási és elhalási tünetekkel jelentkezik, míg a növény fiatalabb részei még hosszú ideig megőrzik zöld színüket.

A N-hiány tünetei abban térnek el a többi hiánybetegségétől, hogy a leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld vagy sárga színével járnak együtt.

AJÁNLÁS:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük